Hetedik fejezet ~ Golyó

 Sziasztok most hamarabb hoztam mint ahogy meg volt beszélve azért mert holnap nem tudom hozni. És a szavazásban  Most megint döntetlen minden ezért kérlek szavaz és alul x -eld be az elolvastam mezőt :)

Hetedik fejezet

Amy

(ZENE)

Kinyitottam és a látványtól tátva maradt a szám… Itt is minden fel volt forgatva. Minden a dobok kiszaggatva, a gitár húrok elvágva, a mikrofonok kibiztosítva… Nem gondoltam volna, hogy az az örült még ide is képes lesz bejönni. Taylor mögöttem lefagyva áll és csak néz maga elé. Erőt vesz magán és végül megszólal.

 - Ennek köze van ahhoz a fenyegető csávóhoz?

 - Azt hiszem igen… Itt is van egy levél. – emeltem fel a földről. – Szerintem jogos, hogy felforgattam a stúdiót, mert nem gondoltam, hogy szabad lenne rendőrségre menned. Azt ajánlom, hogy maradj távol a rendőrségtől, a fiúktól és… és Bekától. – olvastam fel remegő hangon a levelet. Gyorsan előkaptam a telefont és egyből tárcsáztam a számot.

 - Uram… felforgatták a stúdiót is.

 - Rendben mindjárt ott leszünk. Van most is valami fenyegetés?

 - Igen van.

 - Rendben akkor azonnal indulunk. – ezután felhívtam Bekát. Még is az ő életét nem veszélyezhetem.

 - Szia, Beka… Talán… jobb lenne… ha ma… kivennél egy szobát… és nem nálam aludnál.

 - De miért?

 - Nem akarom a te életed is kockáztatni most szerintem elég ennyi, lehet, hogy ha sokat mondok baj lesz.

 - Amy téged elraboltak és kényszerítenek erre?

 - Nem, Beka nem. De lehet, hogy ez felér azzal. De most mennem kell. – és kinyomtam. – Taylor, míg nem jönnek meg a rendőrök legalább addig is igazítsunk a ruhán.

 - Rendben. Siessünk. – elég hamar kijöttek a rendőrök. A papírt is oda adtuk. Elmondtam, hogy Bekát már elküldtem nem fog átjönni az meg megoltható, hogy a fiúkkal ne találkozzak. Ezután haza mentem és lefeküdtem aludni. úgy délután 5 körül csörög a telefonom. Taylor hívott.

 - Szia… Nem fogok jó hírrel jönni.

 - Mi történt megsérültél bántalmazott az az ember? – ijedtem meg.

 - Nem… a menedzserem nem engedi, hogy te tervezd a ruhát. Sajnos ki vagy rúgva… - először nem értetem rendesen hallok vagy sem, de igen sajnos jól halottam.

 - Mi?! De… de… ezt nem teheti nem az én gondom, hogy egy örült üldöz!

 - Sajnálom… de ez van. Sok sikert a továbbiakhoz. – itt már a sírás kerülgetett, de míg Taylorral beszéltem vissza tartottam.

 - Hah, szia.

 - Szia. – Letette. Én meg sírva fakadtam. Nem hittem el, hogy ez igaz! Most mehetek vissza Párizsba és kezdhetem elölről az egész évet a három hetes kimaradásom miatt. Nem tudtam mit tegyek. Bekát nem hívhatom át, mert abból baj lesz. Át hívom, akkor Marat. Ő tud éretten gondolkozni.

Niall

Taylor most hamar végzett a munkájával és megkért, hogy menjünk el a Nando’s –ba mert valami fontos ügyben szeretne velünk beszélni. Nem tudom miért. Már ott ültünk a Nando’s –ban és üdvözöltük egymást.

 - Amy most, hogy hogy nem jött? – kérdeztem.

 - Pont erről akartam beszélni.

 - Valami baj van? – kérdezte Liam.

 - Igen. Sajnos ki kellet rúgnom, mert az, aki fenyegetett minket, a stúdiómat is feldúlta.

 - De most akkor mi lesz vele? – ámultam el. Valahogy már az első pillanatban megfogott. Nagyon még nem ismerem, de megakarom, de ha elmegy ezek után erre sose lesz lehetőség.

 - Valószínűleg visszamegy Párizsba és elölről kezdi a főiskolát. Én is nagyon sajnálom, de ha nem rúgom ki, akkor a menedzserem megy el és akkor az én tökéletesen felépített karrierem fog össze omlani és még is jobb lenne, ha egy olyan lánynak, mint Amynek a karrierre menne tönkre. Tudom, ez elég beképzelten hangzik, de tudom, hogy Amy erős és sikerülni fog újra építeni mindent. – komolyan nem gondoltam volna, hogy valaha is képes lesz ilyet mondani. Taylor először fura lánynak tűnt, hisz a „Taylor” név az eleve fiú név, de utána megismertem és kedves, aranyos, széplány, de, hogy képes ilyet mondani Amyról. Neki szüksége van erre a munkára hisz még fiatal, a szülei meghaltak. A testvére dolgozik egyedül és még van egy 7éves húga. Neki nagyon is szüksége van erre.

 - Hogy mondhatsz ilyet? – háborodtam fel. – Amy még fiatal. A szülei 3éve meghaltak. A 22 éves testvére tartja el őt és a húgát, aki még csak 7 éves. És most visszakel mennie Párizsba elölről, kell kezdenie mindent, amit eddig elért. És én tudom. Igaz, hogy az x faktorban tovább jutottam, de mikor megtudtam, hogy Egyénileg kiestem akkor tört össze előttem minden. Minden, amit eddig elértem! És én most pontosan tudom, hogy Amy mit érez. Úgy, hogy jobb, hogy ha utána megyek.

 - Niall szerintem ez nem jó ötlet, mert az üzenetben benne volt az is, hogy veletek sem találkozhat. És ezzel szerintem csak az ő életét veszélyeztetnéd.

 - Hah… Bocs tényleg, ha jót akarok neki, akkor nem szabad vele találkoznom.

 - Na és milyen volt a koncert Taylor. – terelte el a témát Louis. Még egy kis ideig beszélgetünk, de nekem az agyam csak Amyn pattogott, hogy most mit érezhet, mit csinálhat. Vajon vigasztalja valaki, és ha igen ki?

 - Ja, igen mielőtt Amy jelentkezett a versenyre szakított a barátjával. Túlságosan nyomult és neki hát ez nagyon nem tetszet. – ez volt az a mondat, amire egyből felkaptam a fejem. Mi van, ha ő a fenyegető.

Amy

Mara már az ajtóban állt és csodálkozva nézet rám.

 - Mi van húgi bulit rendeztél, hogy ilyen nagy a rumli? – kérdezte jó kedvűen.

 - Nem… ép ezért hívtalak. Gyere, ülj le. – mutattam a kanapéra. – Az a baj, hogy van egy ember, aki fenyeget. Mikor a fiúknál aludtam akkor is hagyott egy cetlit, hogy menjek onnan, mert baj lesz, és ne találkozzak a fiúkkal. Ezért elindultam haza, de Niall ragaszkodott ahhoz, hogy haza kísérjen. És mikor haza jöttem így találtam a házat. A levél, amit itt hagyott az ember azt mondta, hogy Niall haza kísért és ezért forgatta fel a házat. Másnap elmentünk a rendőrségre és feljelentettük. Viszont emiatt Taylor stúdióját is felforgatta és emiatt kirúgtak. És Bekával sem beszélhetek, mert az a fenyegető azt is megtiltotta, ezért most itt ülök tétlenül és addig nagyon nem is tudok mit csinálni, míg nem derítenek ki valamit a rendőrségről.

 - Hát én nekem van egy meglepetésem holnapra, oké?

 - jó rendben, de ne legyen túl nagy, nem bírnék szerintem kimozdulni itthontól.

 - Hát rendben én most elmegyek zuhanyozni. – és Mara elment. Én gondoltam kiszelőztetem a fejem ezért fogtam magam és elindultam a nagyvilágba. Jó volt már egy kicsit kiszelőztetni a fejem. Már sötétedett. Alig volt valaki az utcán. Hirtelen valami neki szál a fejemnek. Egy papírrepülő. Ez áll benne: Meg mondtam, hogy ne hívd a rendőrséget, de te még is hívtad. Nem jó velem játszadozni. Ezért most kapsz egy kis jutalmat. A papírt eltettem és mentem tovább, de hirtelen valami bele nyilall a kezembe. Valaki meglőtt egy pisztollyal. Viszont a sötétségben egy ismerős alakot pillantok meg…